A rossz példa ragadós, tartja a népi bölcsesség, és nincs ez másképp ebben a kérdésben sem. Szakportálokon, balesetekről, a Mentőszolgálat dolgozóiról szóló írásoknál gyakran találkozhatunk olyan kommentárokkal, amelyek azzal foglalkoznak, hogy mégis melyik megnevezés a helyes a kettő közül: a mentős vagy a mentő? Nyelvészként és egykori mentőápolóként megpróbálok utánajárni a fenti kérdésnek.
 A közelmúltban is megjelent egy írás ezzel kapcsolatban az egyik ilyen oldalon. Így szerintem mindenképp fontos, hogy egy mindkét területen jártas személy és nem pedig egy félig laikus tegye helyre a dolgokat.

"Mentős - Nem létező kifejezés. A mentődolgozót úgy hívják, hogy MENTŐ. Mint életmentő. Az autót amivel dolgozik, azt pedig mentőautónak. Azt sem mondja senki, hogy "tűzoltós", vagy "rendőrös". Sajnos a média sincs ezzel tisztában, így mindig, mindenhol hibásan szerepel."

Ennek az állításnak nagyjából annyi köze van a valósághoz, mint a rauteknek a heimlichhez. Nézzük, mi is ezzel a probléma. Igaz, hogy nincs olyan, hogy "tűzoltós" vagy "rendőrös", de viszont a tűzoltóság munkatársát sem hívjuk oltónak, a rendőrség munkatársát őrnek és a mentőszolgálat munkatársát sem hívjuk rendes nevén embermentőnek és nem pedig életmentőnek, ahogyan azt sokan hibásan hiszik, tudni vélik. Ha követjük az idézett logikát, akkor az alapján a tűzoltók a tűzoltóságról vonulnak, a rendőrök a rendőrségről és a mentők meg talán a "mentőségről"? Ugye, hogy nem. Tűzoltólaktanyáról, rendőrlaktanyáról is hallottunk már, de a mentőlaktanyáról nemigen, ahogyan van tűzoltóőrs és rendőrőrs is, de viszont nincs olyan, hogy mentőőrs.

 Ha nyelvtani szempontból vizsgáljuk a szavakat úgy is van különbség. A rendőr, a tűzoltó névszó, főnév, tárgyas összetétel (rendet őrző, tűzet oltó), míg a mentő olyan melléknévi igenév (ment igéből -ő melléknévi igenévképzővel képzett folyamatos melléknévi igenév), ami főnevesült. Ezzel szemben a köznyelvben a mentőautó szórövidülésen ment át. Ez nem ritka eset, mivel nyelvünk törekszik a tömörségre. Pár ehhez hasonló példa: magánszektor > maszek, levelezőlap > levlap, repülőtér > reptér, kondicionálóterem > konditerem. 

 Viszont nyelvünkben vannak olyan, nem csak újkeletű szavak, mint a hajós, tutajos, csónakos, motoros, kerékpáros, biciklis, autós, lovas. Akkor az idézett írás alapján ezek használata is helytelen lenne? Ebben a vitás kérdésben a legjobban szemléltető példa a motorkerékpár, aminek esetében inkább a rövidebb motor formát használjuk. Ha valaki azt mondja, hogy motoron utazik, mindenki tuja, hogy nem egy gépi erőforráson közlekedik, hanem az azzal hajtott járművön. A motorkerékpár lovasát sem hívjuk motornak, hanem motorosnak.

 A mentőautó esetében is hasonló történt. A szó a köznyelvi használatban rövidült és a mentő formában rögzült nyelvünkben. Ehhez a rövidült mentő alakhoz kapcsolódik az [-s] névszóképző, ami a tőben lévő dologgal való ellátottságot jelöl. Vagyis, a mentős olyan személy, aki rendelkezik mentővel, mentőautóval. Tehát ez alapján megállapíthatjuk, hogy a mentős szó jelentése 'mentőautóval érkező személy', így tehát teljesen elfogadható és helyes a használata.

Végezetül lássuk, mit ír a szakirodalom, a Nyelvművelő kéziszótár (Tinta, Budapest, 2005. 367.):

„A mentő főnév egyaránt jelenti a mentésben részt vevő személyt, a mentőszolgálat alkalmazottját és a mentőautót. A többes számú mentők magát a mentőszolgálatot is jelölheti, pl. kihívta a mentőket. Újabban ennek egy vagy több tagjára vonatkozóan a beszélt nyelvben inkább a mentős alak használatos: a sebesültet elvitték a mentősök.
Mindkét alak megfelelő lehet tehát akkor, ha a mentőautóban dolgozó emberekre gondolunk."